BEHEMÓTOK KÉZJEGYEI
Az óriások gyerekeinek vidám zsivaja betöltötte a szigetet. Egyszer csak versenyezni kezdtek, ki tud sárból több és szebb sárkalácsot készíteni. A gyerekek órákon át formálták süteményeiket, amíg rájuk esteledett. Amikor másnap visszatértek játszóterükre, csodálattal szemlélték alkotásaikat. Olyan szépnek találták mindet, hogy nem volt szívük egyiket sem szétrombolni. A sársütemények örökre megmaradtak. Így magyarázzák a fülöp-szigetekiek a Bohol szigeten található formás dombok keletkezését. A szabályosnak tűnő, 30–50 méter magas mészkődombokon csak fű nő, amely a száraz évszakban bebarnul, és a halmok hatalmas bonbonokra hasonlítanak. Az óriások gyerekeinek tulajdonított természeti csodát Csokoládé-hegynek hívják. Akad más keletkezéstörténet is, amely a sziget északi, illetve déli szélén élt két óriásról szól, akik egy esős napon összetalálkoztak, és sárral dobálták egymást. A földre hullott sárdarabokból formálódtak a dombok.
A természetfölötti erőkkel felruházott, elképesztő termetű lények a mese- és mondavilág különös szereplői. Az izraeliták őstörténetében több óriási harcos tűnik fel, a legismertebb a Dávid által legyőzött Góliát. Az ókori görög mitológia a természet erőit titánok alakjában személyesítette meg. A magyar mondákban a vasat kenyértésztaként formáló Vasgyúró alakja maradt fenn. A furcsa formájú sziklák, hasadékok vagy különös alakú bemélyedések keletkezését gyakran óriások nyomaként emlegetik. Hazánkban a Zsámbéki-medence egyik természeti képződményét óriások lépcsőjének hívják. A pados, lépcsőzetes alakzatot valójában az évmilliókkal korábban ott hullámzott óceán formálta. Erdélyben az Ojtozi-szoros felé vezető út mellett található az Óriáspince-tetőnek nevezett hegyláb. Azt beszélik, hogy nagyon régen behemót élt a dombtetőn. Amikor megjelentek a környéken az emberek, zajongásuk zavarta nyugalmát. Végül elköltözött, de rengeteg kincsének csak egy részét tudta magával vinni, a többit a cipószerű domborulat alá rejtette.
Észak-Írország egyik természeti csodája az Óriás útja. A közel 40 ezer egymásba fonódó bazaltoszlopról azt tartják, hogy az ír óriás, Fionn által épített híd maradványa. A történet szerint a skót Benandonner erőpróbára hívta Fionnt, aki elfogadta a kihívást, és utat készített, hogy találkozhassanak. Fionn felesége lebeszélte férjét az összecsapásról, és csecsemőnek öltöztetve bölcsőbe bújtatta. Amikor Benandonner meglátta az óriás babát, megijedt. Ha ilyen nagy a gyerek, gondolta, akkor az apja óriás lehet az óriások között. Ijedten hazamenekült, és lerombolta az utat, hogy Fionn ne üldözhesse. A mese szerint ennek a dúlásnak a nyomait őrzik a sokszögletű oszlopok.
Akadtak, akik az óriások létezését igaznak tartó emberek hiszékenységét használták ki. Egy amerikai dohánykereskedő az 1860-as években gipsztömbből három méter magas szobrot faragtatott, majd a földbe rejtette. Esztendővel később kutat ásatott, és a felbérelt földmunkások rátaláltak az őskorinak hitt óriás megkövesedett maradványaira. A szenzációs lelet hírére hiszékeny emberek ezrei keresték fel a városkát, hogy 25 centért megtekinthessék a látványosságot. Bár a régészek felfedték a hamisítást, a tudatlan emberek kíváncsisága töretlen maradt. A csalást kiagyaló kereskedő komoly haszonra tett szert a régi bölcsességet igazolva: sok kicsi sokra megy.