Megesik, hogy egy városi épület ötödik emeleti lakásában az asztal alatt egérke fut el. Valaki felsikít, más nevet – kineveti...
Szitakötő folyóirat
FEKETELEVES
Aki kalandos történeteket mesél, általában tart egy kis szünetet, néha fenyegetően az ujját is felemeli, mozdulatokkal, szeme villanásával jelzi hallgatóinak,...
AZ ARARÁT NÉPE
Manapság sokat hallani a migrációról, ami a lakosság elvándorlását, áttelepülését jelenti az országon belül, vagy egyik országból a másikba. Kényszermigrációról...
JÖN A TAVASZ, MEGY A TÉL
Út fut: vízre tűz? Szöszhajába krókuszt fűz: táncol, lép, pihen. Ez a tavasz pont ilyen. *** Út fut, merre megy,...
SZITAKÖTŐ VERS- ÉS MESEÍRÓ PÁLYÁZAT ÉS TÁBOR
2016 nyarán a Szitakötő folyóirat és a Nyitott Kör Egyesület ötödik alkalommal rendezi meg irodalmi táborát. Időpont | 2016. július...
KÜLÖNÖS VENDÉGSÉG
A gazdag emberek többsége mindig is szeretett kérkedni vagyonával, és már az ókorban is rendeztek nagy lakomákat, amiknek aztán híre...
A TAVASZI SZÁM TARTALMA
ELJÖHETNÉL HOZZÁM Somfai Anna | Vándorének Varga-Fogarasi Szilvia | Jankó két vendége Bakos Tibor | A vándormadarak ajándéka Z. Karvalics...
ŐSZI PÁLYÁZATI EREDMÉNYEK
Az őszi számban meghirdetett Kicsik nagy úton című pályázat nyertesei: Juhász Bálint, 4. o. Móri Dr Zimmermann Ágoston Általános Iskola...
A téli Szitakötő tartalma
Kárpáti Tibor: Szerencsekovács Pap Vanda: Patkófalva Búth Emília: Körhinta Z. Karvalics László: A szerencsekockától a számítógépig Salgó Nóra: Csapszék a...
SZERENCSEKOVÁCS
Tündér lábnyoma porából, hét boszorkány vasorrából kovácsold a szerencsédet, sárkány fűtse kemencédet! Hej! Legyél víg szerencselovag, holdpatkóval patkold lovad, tüzes...
PATKÓFALVA
Valahol a Duna mentén, íves kanyarulatban domborodott Patkófalva. Nevét patkó formájáról kapta – öblöt ölelt kelet felől. S mint patkóban...
KÖRHINTA
Éliás meglátta, Tóbiás felvette, Dödölle hazavitte. Bár ne tették volna. Mióta náluk van az árokparton talált patkó, pokol az életük....
A SZERENCSEKOCKÁTÓL A SZÁMÍTÓGÉPIG
Száz emberből 99-nek nem mond semmit a francia nemesember, Antoine Gombaud (ejtsd: antoán gombó) neve. A 17. század kellős közepén...
CSAPSZÉK A CSÁMPÁS PATÁHOZ
Volt egyszer egy vándorlegény. Jártában-keltében egy nyári napon kifelé tartott a nagyvárosból. Az út porát rúgta, és elvásott lábbelijével elhagyott...
BICEG PATKÓJA
Valahol az Alföld pusztáin éldegélt egy ménes. Vezérüket Holdasnak nevezték, homlokán ezüstszín sarlóként fénylett a szőr. Holdas már öreg volt,...
SZERENCSÉS FLÓTÁSOK
Szürke lovat látok, szerencsét találok, mondogattam iskolába menet, ha elzörgött mellettem egy szürkék húzta szekér. Első elemibe jártam (régen eleminek...
A KOVÁCS SZERENCSÉJE
Az öreg kovácsot mindenki ismerte. Nem dúskált a gazdagságban, mégis mindene megvolt, amit kívánt. A műhelye falán pókhálóval borított öreg...
BÜKKÖSI ROSSZ MANÓ SZERENCSÉJE
– Hurrá! – kiáltott Bükkösi Rossz Manó, és letépte a négylevelű lóherét, amit fűnyírás közben fedezett fel az udvaron. –...
SZERENCSEMATEK
A mesék szerencsepatkója megvéd a bajtól. Amikor a hős válaszúthoz érkezik, mindig jó irányban indul el. Ha találós kérdést kell...
MAJSZTER ÉS A NAGY SLAMASZTIKA
Hol volt, hol nem, az Égsátor füstnyílásain is túl, volt egy kéményseprő, akit Majszternek hívtak. Közismert volt, hogy akivel csak...