LEVÉL EGY MIGRÁNSSIMOGATÓHOZ

Federico, te kamerás bajkeverő. Ilyen megrendezett képekkel akarsz a szívünkre hatni, miközben mindenki a gyerekekkel fotózkodó politikusainkat kritizálja? Még véletlenül sem a kórházi műtőt keresed, ahol a késsel szurkáló migráns áldozatát varrják össze, ha egyáltalán meg tudják menteni… Nem tervezted elidőzni, ugye, a szülők arcán, akiknek a lányát bandába verődve erőszakolták meg… Hát már te is nyomorpornóban utazol?

valami nagyon nagy erő

Mondjuk a kompozíció, az művészileg telitalálat. Nehéz elszakadni a szakmánktól. Sötét van, de erősek a színek. A fatörzs, amin ülnek, meg a gyerek, amerre néz, kijelöl egy emelkedő főirányt, balról jobbra, az apa fának támasztott fejéig. A homlok és a fakéreg találkozása tökéletesen megtalált első gravitációs pont, amibe belesűrűsödik a pillanat. Ha nem tudnám, hogy kik ezek, és eltekintenék a körülményektől, azt mondanám, hogy van benne drámai erő. Valakik, tartanak valahová, valahonnan, valamiért, nagyon nehéz terepen át, elcsigázottan, a fizikai teljesítőképesség határán járva. A tekintet innen lefelé kényszerül, a sáros csizmákra, mint második gravitációs pontra, hogy átélhetővé váljon: valami nagyon nagy erő hajthatja apát és lányát, hogy ilyen megpróbáltatásnak teszik ki magukat. És még nincs vége. Ki tudja, mi vár rájuk, mi lesz velük, útjuk hol ér véget. S mindez ott van a harmadik gravitációs pontban, a mindenhol maszatos kislány tiszta arcán… hogy innen újra elinduljunk az apa felé, körbe-körbe. Ha én is kérdezhetnék, arra volnék kíváncsi, hogy meddig és mennyi remény marad számukra. Jaj, csak célba érjenek.

Na, majdnem elkezdtem szorítani nekik. Az illegális mindenüket. Azt nem állítom, hogy képes lennék a jobb lábfejemmel, térdmagasságban megrúgni a felém futó kislányt, mint az a magyar operatőrlány, maga is anya, tette. Érző ember vagyok én is, miért ne kívánnék jobb életet nekik – bárhol, csak ne az én országomban.

kép | Federico Ríos: A kétségbeesett remény útjai

A projekt a Darién-szoroson átkelő migránsok veszélyes útját dokumentálja. A Darién-szoros 100 kilométer hosszú, sűrű dzsungel, amely Kolumbiát és Panamát köti össze. 2021 óta több mint egymillió ember merészkedett erre az útvonalra. Különböző nemzetiségűek – a tálib uralom elől menekülő afgánok, a gazdasági összeomlás elől menekülő venezuelaiak, az autoriter rendszer elől menekülő kínaiak és sokan mások –, akiket a jobb élet reménye hajt. Történeteik tele vannak veszélyekkel: veszedelmes folyók, kegyetlen terep, valamint az erőszak és a kizsákmányolás állandó fenyegetése. Sokan soha nem jutnak el a céljukhoz. Azok, akiknek sikerül, egy másik, nehéz utazás elején találják magukat, amely Közép-Amerikán és Mexikón át az Egyesült Államokba vezet.

Luis Miguel Arias (28) pihenőt tart lányával, Melissával (4), miközben egy dombot másznak meg. Venezuelából jöttek, és csatlakoztak a több mint 250 000 migránshoz, akik 2022-ben átkeltek a szakadékon. Darién-szoros, 2022. szeptember 23.

WORLD PRESS PHOTO
Biodóm | 1146 Budapest, Állatkerti krt. 16.
2025. szeptember 26 – november 9.