AZ ERDŐ

Hajnalban visszatalálni az éjszaka eltűnt ösvényeihez!
Megnyílt a sötétség – kézenfogtak az ágak – előtted makk koppant az
avarra. Nem volt arcuk a fáknak – egyetlen lágy suhogó folyosó vezetett
valamerre. Minden aludt. A hegyomlás a szakadékok odúk s a vadak.
Egyszerre elunta irgalmát a veszély.
Összecsapódtak utánad a bokrok, a fény fölitta a csillagokat s te a
józan országútra kivetve nem tudod többé merre a sűrű.

kép | vecteezy.com