NÁRCISZ KERESI PÁRJÁT

Nem ismerlek fel.
Arisztophanész mondta, hogy kockás sálat viselsz,
a gallérod feltűrve hordod.
Az elsuhanó metró-ablaküvegben
néha rám villan egy ismerős szempár,
de mire megfordulok – nincs ott senki.

Mindennap ott vagyok az Operában,
hátha játsszák azt az eltűnt Schubert darabot,
amiben énekelsz, te vagy a főszereplője.
Az operát nagyon szereted. Csupa játék.
Schubert azt mondja, csak te játszol benne,
és a végén meghalsz, nagyon megható és otthon is fel szokta tenni,
meg majd ha meghal is tegyék fel.

Lélegzet-visszafojtva ülök, mikor felgördül a függöny,
de itt mindig csak a Varázsfuvolát játsszák.
És ott énekel, akit meg Schubert keres,
de Schubert nem jár Operába. Nem jön el sosem.
Előadás után egy tükörben mintha – sál, feltűrt gallér –, de nem te vagy mégsem,
és ilyenkor éjjel csak az egyik oldalamon tudok aludni.

kép | vecteezy.com