KÉPZELT TÁJ

talán csillog most éjszaka amit valaha láttam az a tó
fegyenc csillagok figyelik: nem pihen a földi áramszolgáltató
a sötétlő környék lámpáit tartó barna faoszlopokon –
szinte látom – a földből szivárgó csend a magasba oson
s az égre érve elfolyik mint kirepedt zacskóból a tej
belőle a hold a szemfüles kutya lefetyel
persze a hold hold marad kerek fényes és tömege
nyolcvanada a föld tömegének s az szerelmes bele
(inkább a hold őbelé? mégis csak ő kering
de igaz: a föld pulzál izgatottan ár-apály szerint
a tó mellett langyos motorháztetővel áll egy zasztava
(mercedest vagy volvót nem tudok elképzelni se) s nyitva az ajtaja
négy lábunk lóg ki rajta (a hátsó ajtóból lógók az enyémek)
fiatalok vagyunk keservesen józanok és szegények
s ő megmondja hogy nem engem szeret – én viccelődöm nem bánom
(talán csak izgatni akar?) fülig ér a szám és szívemig a szerszámom

kép | vecteezy.com