Csengery Kristóf

PRÉDIKÁCIÓ A KUKÁNÁL

2011 július

PRÉDIKÁCIÓ A KUKÁNÁL

„… mert folytatódik minden, örökké és
az örökléten is túl. Ami volt, az
ott lüktet abban, ami lesz, nem kell hát
féltened a létezőt: elenyészve
átlényegül, elemeire hullva
új formát talál magának, és benne
új életet. Veszteséglistád tépd el:
nem vész el semmi, csak átrendeződnek
az atomok, építőkockák, lelkek.
Nincs rövid élet és nincs hosszú élet.
Aki kívülről nézi a Teremtést
(mondjuk, Isten), egyetlen nagy golyót lát,
s ez a golyó kívül-belül forog,
egyek vagyunk…” – szólt a hajléktalan.

kép | vecteezy.com

Megosztás közösségi médián

1957-ben született Budapesten. A Zeneakadémia zenetudományi szakán végzett 1983-ban. 1982-től 1988-ig a Zeneműkiadó Irodalmi Szerkesztőségének, 1988-tól a Muzsika szerkesztőségének munkatársa: a Muzsikában 1997-ig olvasószerkesztő, 1997 óta főszerkesztő-helyettes. 1981 óta készít komolyzenei (kritikai és ismeretterjesztő) rádióműsorokat, ugyanettől az évtől a Muzsikának zenekritikákat ír, 1984 óta a lap hangversenykritikusa. Zenekritikusi tevékenységéért megkapta...

Tovább a szerző oldalára