Apám még a nyolcvanas évek elején egy este, vacsora közben olyan megjelenítő erővel mesélte minisztériumi látogatásának kudarcát, hogy én –...
Liget folyóirat
VICO ÓRIÁSAI
Az Özönvíz utáni földet elborító ősi erdőkben szétszóródva Noé leszármazottai nemzedékről nemzedékre vesztették el emberi mivoltukat – magányos, szégyenletes, a...
P. S.: UTOLSÓ UTÁNI VERSEM
Most inkább megállok, mint jó három éve azon a csendes rónaközépen. Más dolgom sincs már, meghalni szépen... Miért, s kinek? Vajon...
MEGKÖZELÍTÉS
A kerítés padkájára kucorodva várt rám, éppen az utcasarkon. Köröskörül senki. Éppen délre harangoztak. Szinte ugyanabban az időben szólaltak meg...
MENJETEK EL UFARSZINBA
Aligha tudnék átfogó képet festeni az utóbbi évek véres eseményeiről, mert nem ismerem az egymást pusztító csoportok valódi mozgatórugóit, csak...
A SZERECSEN
És a Szerecsen tényleg ott állt, mint egy hegy, a megyeháza időpácolta kapujában, a földszinti árkádok hófehér oszlopai között, úgy,...
AZ ÁLLAM MÍTOSZA
Hatvan éve, 1945. április 13-án halt meg amerikai emigrációjában Ernst Cassirer, a neokantiánus iskola legkiválóbb filozófiatörténésze, a reneszánsz, a XVII....
VENDÉGSÉGBEN ÖNMAGAMNÁL
Ajándékozó indulattal egyszer meghívom magamat eszméltető vendégségbe bárcsak bőrében az ember magát látogatónak élje éhségben folyvást halogatódó falatot könnyebbedve teste...
SZCÉNÁK
Ketten álltak a tájban, messze egymástól: parányi szereplők a végtelen lapály színterén. Véletlenszerű mozdulataik, néha tűnődő várakozásuk kivételes színjáték dramaturgiáját...
CSAK A SZIVARGYÚJTÓ
Mintha befagyott szélvédőjű Autót vezetnél, amiről csak egy Tenyérnyi helyen tudtad lekaparni A jeget – így haladsz át egyik napból...
CSÉSZÉNYI
Holnap hajnalban meg fogok halni. Most pontosan 7 óra 15 perc. Lássuk csak: este hét óra tizenötig 12 óra, éjfélig...
MONOLÓG
Kit [1], fiam, beszélnünk kell, és megkérnélek, hogy pár percig ne szöszmötölj a könyveiddel, hanem csak rám figyelj. Akár rá is...
ENGEM GONDOL EL
„A gondolat, uram...” (Shakespeare, Othello, III; 3. – Jago) Vélhetően nem gondoltak Petőfire a kaliforniai egyetem Santa Cruz-i kampuszának...
A HALOTT LÁBA
Amikor az alig tizenhét esztendős Fabrizio Del Dongo – korának és teremtőjének jellegzetesen romantikus karrieristája – nekihevülve keresi a gyors...
AKKOR
...akkor, mikor még nem a brazil Tramontina, hanem a bonyhádi szürke zománc... – Hol hagytad a bicajodat, hobogász, kérdezte Ervin bácsi,...
RETARD
Hajnali öt körül ahogy kinéztem az ablakon dermedt szürkület dőlt be köd hó jeges mozdulatlan massza mélyei még az éjszakai...
A HÁBORÚ VIRÁGAI
Évek téglarakásai közé szorult gyerektest. Két kicsi segélykérő kar, cserép nevelte, azonosíthatatlan rendű növény. Apai kezek nyúlnak felé. A...
TEMETÉS ÉS…
Csöngettek. Fél négy volt. Fél négykor nem szoktak csöngetni, nem az az időpont. Fucksstein Borbála leengedte a horgolását. Mert horgolt,...
NÉGYKÉZLÁB
A fal túlsó oldalán az öregember hortyogott. Álmában egyet-egyet harákolt és köhögött is, de zavartalanul, nyomban visszaváltott az egyenletes horkolásra....
AMERIKA – A LEGRÉGEBBI DEMOKRÁCIA VAGY POSZTMODERN BIRODALOM?
Farkas Attila Márton Fahrenheit 9/11 Magyarország című írásában[1] az Amerikai Egyesült Államokról szóló értelmiségi közbeszéd narratíváját elemzi. Ennek a közbeszédnek...