Déjà vu-érzésem volt, amikor „az elsápadó s neki-nekivörösödő fiatalember” képe – Illyés Gyula közvetítésével[1] – megjelent előttem. Nem azért, mert...
Liget folyóirat
SZERELEM ÉS ÖNZÉS
Hát igen, lehet, hogy „az igazi, a legveszedelmesebb világfelforgatók hálósipkában, lábukon papuccsal, meghitt családi tűzhely mellől szokták kivetni sarkaiból a...
SÓVÁRGÁS EGY BÓLINTÁS UTÁN
Vajon mikor kezdődött a Mese? A gyerekmese mint műfaj. Eredetét talán a bibliai Édenkertnél kereshetjük. Gondolom, az ősembernek már a barlangjában is...
A VILÁG MÁSODIK LEGNAGYOBB PARLAMENTJE
Még a legcsüggesztőbb szeptember végi, október eleji napokon sem bántam meg, hogy hiábavalónak tűnő erőfeszítéssel szerveztem: a Parlamentben legyen a Verses...
A KULTÚRA VÁLSÁGA
A Vörösmarty korában még szinte egységes kultúra a 20. század közepén-végén darabjaira tört. Babits jó előre megérezte a közeledő vihart[1]...
DÉLIBÁB
Jegyzet egy Illyés Gyula-idézethez. Az idézet: „Szendrey éppoly kevéssé ‘zord apa’, akár az öreg Petrovics. Megérthetjük, hogy a jelentkező vőjelöltekben nem...
A SZOMORÚ HANGÚ KUTYA
A szomorú hangú kutya minden bizonnyal önmaga ellen fordul, ha emberi értelme van, de szenvedései akkor valószínűleg az elviselhetetlenségig fokozódnak,...
A HAJNALI LÁTOGATÓ
Szeptember 11-én jött, hajnali fél 4-kor, az erkély felől, feltehetőleg valami kampós-tapadós technikai szerelvénnyel tornázta föl magát az első emeletre,...
ELTAGADÁS
Akár egyetlen verssel, az 1918 novemberében írt Üdvözlet a győzőnek cíművel bizonyítható Fülep Lajos igazsága[1]. Ady a „legyőzött” magyarság érdekében...
„AZ EMBERI SZENVEDÉS ELEGENDŐ INDOK”
Párizsban születtem, és bár a szüleim magyarok, és erősen kötődöm Magyarországhoz, az életem legtöbb szála Franciaországhoz fűz. Jogot tanultam, és...
NEM SEJTHETŐ ÉGTÁJAK IRÁNYTŰJE
G. Peregrinus szépreményű képzőművész rég elfelejtett mesterek jegyzeteit lapozgatva furcsa, hosszú ideje nem alkalmazott technikára bukkant. A kísérletező kedvű fiatalember...
KI KICSODA?
Most lépett be. Ismerős-idegen, húsz éve ha láttam. Ott ül a még nála isidegenebb alakok karéjában. Foglaljon helyet, hogy...
NEMZETPOLGÁR
„Pusztán az a tény, hogy itt vagyunk, már önmagában is világtörténelmi esemény…” – Fülep Lajos megjegyzése talán szállóigévé is válhatott...
SZÓRAKOZOL VELEM?!
Hannah Arendt azt sugallja[1], hogy ami szórakoztató, nem lehet magas színvonalú. Úgy gondolja, a tömegkultúra hibája, hogy a magas kulturális...
VERS ÉS VALÓSÁG
Ady-elemzésében Fülep Lajos[1] így állítja egymással szembe – vagy egymás mellé – a verset és a valóságot: „a vaskos, brutális,...
A JÓZANSÁG NEURÓZISA
Az idézetben[1] számomra a legfontosabb, hogy Ady az „egyáltalán lehetséges legjózanabb valaki volt”, mert ebben a jellemzésben a magyar tragédia...
MÉRCE
Boris Groys a kultúrában ható szelekciós erőket elemezve kétféle modellt különböztet meg: a minőségi és az innovációs elvet. Az első,...
TŰZVÁGTA
Az író leadta a kéziratot. Személyesen vitte el a kiadóhoz, „kézbe adta”. Ez volt az egyetlen kézbesítési mód, ami megnyugtatta,...
EGYENES TARTÁS
Egyenes tartás. Beleroggyantás. Nézek. Villamosablak. Egykor itt mentem. Ferdén. Szeszelten. Fa törzsének. Közfalnak. Rá. Fa törzsére. Itt borult vérbe. Fejem,...
VILÁGZSIGER
Van-e művészeti ág, amelyben találóbbak volnának Hannah Arendt szavai[1], mint éppen a zene? Amióta elvált egymástól „könnyű” és „komoly”, amióta...