Az őszi szünet, amit türelmetlenül, kisgyerek módjára vártam, hirtelen elszállt, mintha a kapzsi szél sodorta volna tova a fákról lecibált...
Liget folyóirat
ELRONTOTT TRÜKK
Eltüntetnélek, de mindig visszatérsz, és én is csak rab vagyok cilinderedben. Te vagy a büntetés minden rossz trükkömért, az elmaradó...
EXTREMITÁS LENNE A HALADÁS?
Ravasz könyvet vesz kezébe az olvasó[1]. Ravasz, mert sem címe, sem szerkezete, sem fejezetbeosztása nem árulja el önmagát. Nem meghatározások,...
ÉDES-SAVANYÚ
Magasságom száznyolcvanhét centiméter, súlyom közel kilencven kilogramm, úgyhogy joggal mondhatom: kilógok közülük. Persze a hajam szőke, a bőröm fehér, és...
IRTÓZATOS HAZUDSÁG
A verselemzés Ha figyelmesen olvassuk Vörösmarty Gondolatok a könyvtárban című versét, látjuk, hogy Babits fordított irányban, lentről fölfelé közelíti. Az...
MAGYARSÁGTUDAT
Magyarságtudatom eredete ott szunnyad valahol az idők mélyén, a múlt század eltemetett képei között lapul. Egy nyári délután, vendégségbe jöttek...
ALULNÉZET
Kállay Géza Tragikus atmoszféra című elbeszélésében[1] a képzelet mozgósításával életre kel Shakespeare velencei kalmárja, és titokzatos módokon befolyásolja a jelenben élő szereplők sorsát. De hogyan...
PAPUCS ÉS FORRADALOM
Könnyen elképzeljük a másfél évszázadnál régebbi leánykérési jelenetet[1]. Egyik oldalon a megállapodott atya s a leány, aki a család szeme...
A DARWINIZMUS FOGADTATÁSA A 19. SZÁZADI MAGYARORSZÁGON
1. Darwinizmus a magyar közgondolkodásban A darwinizmussal a magyar olvasóközönség hamar megismerkedhetett. Jánosi Ferenc az 1860. évi Budapest Szemlében a...
AZ INTEGETŐ HÍRNÖK
„A hírnök jön és integet Hírek már rég nincsenek” Európa Kiadó „Végül is únod e régi világot csupa rom” Apollinaire:...
KÖZELÍTÉS
Szótlan jelen-telen utcagyerek paprikás zsíros kenyérrel kezében koldus-okosan résen van ahogy a szilvafa árnyéka átcsap a drótkerítésen úgy jut be...
JIMO TÁVOZÁSA
1. Érezve halála közeledtét elbújt előlem ólak deszkafalát kidöntve a lehető legszűkebb helyre küzdötte be magát kerestem nehéz úgy sorra...
PETROVICS, SZENDREY, PETŐFI
Illyés-idézetünk[1] első mondata – „Szendrey épp oly kevéssé ’zord apa’, akár az öreg Petrovics” – zordságuk tagadása alapján tesz egyenlőségjelet...
AGGASZTÓ SEJTÉS
Vörösmarty korában valóban nem volt még szó a kultúra válságáról[1], mert – tehetném hozzá keserűen – nem, vagy alig volt...
KULTÚRA ÉS INTELLIGENCIA
Választott jó szavam[1] a „kultúra”, de kommentáromban az intelligenciát tekintem viszonyítási alapnak, ezért van ezúttal – rendhagyó módon – két...
ÉN, TE, ŐK
Amikor két ember egymásba szeret, szentül hiszik, hogy esetükben két személy találkozik, a Te és az Én, a lehető legtisztább...
A SZOCIÁLIS PROBLÉMA
Babits gondolatmenetének konklúziója a kultúra válságáról: a szociális probléma. Az a kínzó sejtelem, hogy a kultúra azért illúzió és hazugság,...
VÁRAKOZÁS
Hárman várták az öregasszony halálát. Május vége volt, a kitárt ablakon beáramló langyos levegő meg a nap sugarai egyszerre megszüntették...
BOLYGÓ IDŐ
Föld. Űrfüggő élőlény? Anyamagmába gyűrt láthatatlan nő. Geológiai idő. Emlékezeti tény. Vasmag. Rétegemlék. Halandó maradványtér. Hegyvidéki útkanyar, síkságon folyó holt...
KÖRTÁNC
Az örökkévalóról mondja Platón a Timaioszban: Csak a „van” illik hozzá. Mozdulatlan ősentitás. Az érzéki világban mozgó dolgokra érvényes idő...