Az élhető világban épp csak elhevernek. Foguk már kicsorbult. Esőben rozsdállnak, napon száradnak. Halott fákat, favágókat idéznek. Laza talajban mélyre...
Liget folyóirat
FELADTAK POSTÁN
Eleinte minden simán ment. Megcímeztek, a postabélyeg pompásan ragadt homlokomon. Később azonban ide-oda rázott a gép, légörvény, miegymás, de hamarosan...
NÉHA KÉPTELEN MÉLYSÉGBŐL…
Néha képtelen mélységből bukkan fel egy-egy emlék, egy arc, néhány mondat, máskor csupán egyetlen szó, a szemüreg legbelső faláról érkező...
FOTÓZÁSON
Ragaszkodik hozzá, hogy még az esküvő előtt elkészítsék a fotókat. Azt mondja, ez most nagyon divatos, higgyem el neki, nagyon...
ÖRÖK BÉKE
Ezerkilencszázhetven szeptember vége volt. A vietnami háború kétségbeejtően elhúzódott, Dubčeket kizárták a pártból, Szolzsenyicin helyzete egyre tarthatatlanabb lett, nálunk az új...
KOSZTOLÁNYI DEZSŐ VERSÉRŐL
MÚLT ESTE KISSÉ LEHAJOLTAM Múlt este kissé lehajoltam, s feleségem azt mondta halkan, őszülsz, fiam. Tompán a lámpafénybe néztem, aztán...
MAGÁT HISZI
Elnézi a madárijesztőt kit az anyaföld marokra fogott legyezője fenyőillattal lenget ami pedig a fát illeti örökzöldje tudatában magát hiszi...
A SONTAGH LÁNYOK
Maupassant lába nyomában Sontagh cukrásznak két lánya és harmadikra egy fia született. A fiút még a szolnoki gyűjtőtáborban elvesztették, mert...
CSATATÉR
Az élhető világban épp csak elhevernek. Foguk már kicsorbult. Esőben rozsdállnak, napon száradnak. Halott fákat, favágókat idéznek. Laza talajban mélyre...
NEMES NAGY ÁGNES VERSÉRŐL
A KÖLTŐK ÉS A CSILLAGOK A Kohoutek üstökös feltűnésekor, 1974 Hát már ezentúl nem ragyognak? Vagy ragyognak, de nem nekünk?...
ÜVEG ALATT
1. Mondják, hogy azok az élmények ragadnak meg emlékezetünkben[1], amelyeket heves érzelmek kísértek, nagy öröm vagy erős ijedtség, esetleg mindkettő....
DSIDA JENŐ VERSÉRŐL
A SÖTÉTSÉG VERSE Ó, virrasztások évszaka! Vastagon fog a tinta, zordul. A rozsdalevű éjszaka már hatkor a kertekre csordul. Reves...
A LÉLEK KÉZLEGYINTÉSE
Elbíbelődöm ezzel-azzal, ahogy a vénemberek szoktak elbíbelődni szegekkel, dróttal, hasznavehetetlen ósdi kacatokkal. Efféle, évtizedek vagy évszázadok óta porosodó sok furcsa...
CSORBA GYŐZŐ VERSÉRŐL
ALKONYAT A VÁROS-SZÉLRŐL Szökik már a fény. Lám: a szótlan, magos tetőkön szalad, száll, s a józan tetők kigyúlnak,...
VILÁGOT ÁHÍT
...ugy ragyog és világít lelkemben, mely világot áhít az emberi fölszabadulás. József Attila Szerencsés volt, hogy semmit, az égvilágon...
REJTEKEK, REJTÉLYEK
Nem az emlékezetemhez fordulok. A fantáziámhoz. Tudom, milyen zenét akarok írni. De még nem tudom biztosan, hogyan. Vagy tudni vélem,...
ANGOL SÖR
Nem volt nehéz eltalálnom, hogy a másik féltekéről jött, mert fején állt és lábszára arcom előtt imbolygott. (Alacsony vagyok, ő magasabb,...
NEMZETPOLITIKA ÉS (VALÓSÁGOS) KIEGYEZÉS
A magyar nemzetpolitika − függetlenül attól, ki van hatalmon − Trianon óta képtelen valamiféle egyensúlyt kialakítani a két szélsőség ellenében: vagy...
ÁPRILY LAJOS VERSÉRŐL
AKARSZ-E FÉNYT? Homály. A bimbós sombokor ködpermetegben ázik. Hozok egy ágat, vízbe tedd, vázádban kivirágzik. Pár nap s kibontja szirmait,...
RADNÓTI MIKLÓS VERSÉRŐL
HAJNALI KERT Az alvó házból csöndesen kijött a feleségem, egy könnyü felleg úszik épp fölötte fenn az égen. Mellém ül...