Liget folyóirat

Elmondanám ezt néked. Ha nem unnád. Kezdődhet-e a fényről szóló versantológia ennél bensőségesebb, komolyabb hangon? Ez a kötetindító odahajlás hatalmas...

Rétek fellazult rostjaiból kifeslett színes szálak a virágok, nyújtózó ujjak. Rájuk pereg az alkony: porfelhő, amit az ég fentről kirázott....

Vigasztalanul zuhog az eső. A bevásárlópiac csütörtök délutáni forgalma is megsínyli; az ődöngő, szatyrot cipelő, kockás táskát vonszoló nézelődők a...

Áltatom magam alvajárón várva, hogy a lélek éje véget érjen, reszketeg mozifilm a sötétben, baljós mozigép az elme, tárva- nyitva,...

„… a művészet határait éppen a melankólia jelöli ki…” (Földényi F. László) Felhők rohannak az ember alakította, csatornák tagolta, sík...

Ej, Kölyök, hát nem unod még ezt az egészet, az elvonulást, a rejtőzködést, amiről magad is tudod, hogy semmit sem...

Csörren a vekker a hajnali csöndben hangkavicsot szór Szét a szobában hirtelen álmodat összekuszálja Fércei lógnak a semmibe azt se...

Pár elhagyott pad – ócska bárka – ring a gyepszőnyeg tengerén, pirosra festett álmát vigyázza sosem-volt, sosem-lesz égi lény. Mélység...

Gránitbányák felé a rétre szakállasharangvirág szőnyeget terít a nyár.Kései október aszúillata vár. A szélbirsalmát himbál. Álom villamosonhajnaltól hajnalig tart a...

Hajnalban ezúttal is koszosan és szakadt ruhában tért haza, az ébredező város kíváncsi vagy felháborodott pillantásaival nemigen törődve, így ment...

KÁPRÁZAT Először a szem csókol, aztán a kezem, mint tenger ömölsz el érzékeimen, mint tenger ömöllek én is körűl, aztán...

A FÉNY FORRÁSÁNÁL Hajnalodik. Kicsapott lovaink nyerítenek a kert alatt egy csillag lángol még, de ezt már alig veszi észre...

1. HAJNALKA körbejár a világ gyári hibás darab működik kicsorbul ez valami átok hajnaltól hajnalig rendre megbocsátok váltóláz vak csörte...

ÁRNYÉK Árnyékom, karthauzi, néma szent, mi lesz veled, ha testem oda lent? Ha elhagyod, szegény boldogtalant, kószálsz tovább, míg nyugszik...

ÖNFELEDT INTERMEZZÓJaj, gyönyörű ez a nap! Serkedt vér sós ize számon. Nyújtja a fényre, beteg ujjaiként, remegőtermését a liget repkénye....

letéptem rólad az éjszakát a hajnal verítékétől átnedvesedve vadul kóstolgattalak bőrünkre hűlt a suttogás kint egy türelmetlen harkály mérte az...