ÉJFÉL Egykor úgy fogsz aludni lenn a porban emlékestül, mint egy keleti város, amelyről már Isten se tudja, hol van....
Liget folyóirat
PARANCS JÁNOS VERSÉRŐL
NEGYVEN FELÉ Negyven felé már csikorognak a csontok, meglazulnak az izmok, egyre hallhatóbb a dörömbölés odabentről Mint puha agyagot, energikus...
DSIDA JENŐ VERSÉRŐL
HELYET KERESTEK Karonfogva bandukoltak, rogyadozó inakkal a napsütéses temetőben. Utánuk mentem: az asszony kicsi fonnyadt szája mosolygott, hajuk kopott ezüstje...
ÁTHELYEZÉS
Így esténként kitámaszkodom ide, a hideg kőre nehezedik a karom, az alkonyi szél meg kislány ujjaival babrál az áporodott szőrszálak...
DUCHAMP, LISÁNYI, MADZAGOK
1942. A második világháború kellős közepén járunk. A labirintusban bolyongó Thészeusz nem találja Minotauroszt. Október 14-én New Yorkban, a Francia...
ORBÁN OTTÓ VERSÉRŐL
MELYBEN BALASSI MÓDJÁN FOHÁSZKODIK Isten szabad ege, madarak serege, széljárta, tág fényesség – legfényesebb nekem, aki nagy betegen az erkélyről nézek...
BUBER LELKE
Buber párbeszédre épülő filozófiai esszét írt, megszólítva az olvasót, s a részletekre kérdezők és válaszolók, majd újrakérdezők egész sorát vonultatta...
FÁTÓL A FÁT
Kívülről szemlélem életem fáját. Az események sűrű lombozata mögött próbálom kibogarászni a történések ágait-bogait, az okok törzs felé mutató elágazásait, csomópontjait...
MAJD ELJÖN A HAJFODRÁSZ
Gyűlölködés, sőt rosszakarat nélkül újra és újra elképzelem a mindenképpen bekövetkező magamentéseket, ahogy a jelenlegi hatalmat embertelenségekkel szolgálók majd elmagyarázzák,...
ÉS MI A FAKÉREG
„Minden, ami a fa sajátja, benne van: az alakja és a szerkezete, a színei és a kémiája” – írja Buber....
A SZÓ TAGADÁSA
Ha egyszer nekigyürkőznék németül tanulni, csakis azért tenném, hogy Rilkét és Hölderlint eredetiben olvassam. Mostanra talán már elég idő telt el,...
ROZSDARÁZS
Furcsa dolgokat művel ám velünk a nyelv. Miután a testünket már úgy-ahogy felfedeztük, érthető mohósággal a környezetre vetjük magunkat, hogy...
RINOCÉROSZ
Rinocéroszok, talán kevesen tudják, valaha éltek Magyarországon. Robusztus testük, összetéveszthetetlen nyomaik feltűntek a Kárpát-medencében mindenfelé. Magányos (ha nem is feltétlenül...
(V)ISZONY
A karjukat nézem: akár egy vékony fatörzs. Az erek kidagadnak, a bőrük száraz ráncokba gyűrődik, a körmük megvastagodott, mint a...
ELNÉZEM EZT A FÁT…
Az ember sokféle. Összetett, komplex, sokrétű lény. Viszonya a természettel is százféle, ezerféle – kapcsolatunk van a természetes, a tárgyi-épített...
A HIÁBAVALÓSÁG PRÓFÉTÁJA
„Horgaselméjű s szikár / Aggastyán akarok én is lenni, olyan, mint maga az Úr...” – írta a teremtő művész én-eszményéről...
„Ó, TEREMTÉSNEK RONCSOLT MESTERMŰVE”
„Hála és még egyszer hála annak a férfinak, aki az élet gondjai által pőrére vetkeztetett embert megajándékozza a kifejezéssel, a...
PILINSZKY JÁNOS VERSÉRŐL
MONDOM NEKED Magasba ülsz, lábad keresztbe ejtve arcátlan elhagyod magad, alkalmat adsz, és mintha rendjén lenne, a lámpa fénye majd...
A HEPPENHEIMI KERT
„Minden utazásnak van egy titkos célja, amiről az utazó nem tud...” (Martin Buber) Harmadik éjszaka a láger sötétzárkájában Grete...
RÁDIÓADÓ
Növekedni, mint a fa, kimérten, sejtről sejtre, milliméterről milliméterre tágítva terünket a létben, többnyire pontosan felmérve,...